Visszatérő alkotó vagy a Lilliput Társulatnál –
úgy rendezőként, mint tervezőként egyaránt. Ezúttal mi szél hozott?
Dió Zoltán: Ahogyan
máskor is, felkérésre jöttem. A Lilliput Társulattal ez az ötödik meghívásom
rendezőként, és még soha nem bántam meg, ha elvállaltam itt egy munkát.
Ezt az előadást a Mátyás-év kapcsán kértük. Miért a saját, helyi
várostörténetünkhöz igazított Mátyás-történet és nem egy közismert mese?
D.Z.: 2018-ban
volt a Mátyás év, a meghívást is akkor kaptam. Mielőtt hozzákezdek egy darab
írásához, rendezéséhez, minden alkalommal rengeteg forrásból dolgozom.
Keresgélés közben nagyon hamar rátaláltam a Hunyadiak és Nagyvárad
kapcsolatára. Ezután már célzottan kerestem azokat a pontokat, ahol Mátyás és a
város története összekapcsolódik. A közismert mesék egyikében sincs említve
Nagyvárad, ezért nekem kellet egy saját történetet kitalálnom. A történet
saját, de valós események adják a hátteret.
A Hollós Mátyás históriás, bábos játék az 5.
életévüket betöltött emberkék számára. Miért lehet érdekes, izgalmas Mátyás
király karaktere a 21. században, főleg gyermekek részére?
D.Z.: A hagyományos
Mátyás történetek közül kevés szól a főhős gyerekkoráról, de ha mégis, akkor az
is leginkább a királyválasztáshoz kapcsolódó csodáról. A mondabeli Mátyás
király álruhában járkál a szegények között, titokban oszt igazságot. Hollós
Mátyás történetében megmutatjuk, hogy honnan indul, mi az alapja ennek az
igazságkeresésnek. Mesénk kezdetén Mátyás éppolyan gyermek, mint a mai
kisiskolások – jobban szeret játszani, mint tanulni, néha szófogadatlan, és
nagyon hiányzik neki a távol dolgozó édesapa. De nyitott a világra, jószívű és
megdöbbenti az igazságtalanság. Ebben is magukra ismerhetnek a mai gyerekek.
Az előadás látványvilága Majoros Gyula munkáját
dicséri, a zenét Fehérvári Lilla szerezte – Ágoston Béla segítségével, aki
zenei szerkesztőként vett részt az alkotói folyamatban. Milyen világot kapunk
tőlük?
D.Z.: Ez a képi
világ egyszerre történeti és mai. A zene ugyanúgy népi és középkori, mint
kortárs. Ez azonban nem keveredést és káoszt eredményez a színpadon, hanem
fúziót – a különböző vizuális és zenei síkok egymásra vetülve egy új, erős
egységben mutatkoznak meg.
Milyen (volt) a munka a társulattal?
D.Z.: Ezzel a
társulattal, nemcsak a színészekkel és zenészekkel, de a színház minden
dolgozójával nagyon szeretek együtt dolgozni. A próbák,a felkészülés végig jó
hangulatban teltek.
Ha egy napra lehetnél Mátyás király, mire
tanítanád a népet?
***
Hollós Mátyás
-históriás játék (5+)
I. Mátyást, azaz Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, Ausztria hercegét; európai krónikákban Corvin Mátyást mi egyszerűen Mátyás királyként ismerjük. De a bölcs uralkodó, az erős hadvezér, az igazságos bíró és a szoknyavadász férj volt gyermek és kamasz is: kíváncsi, csintalan, igazi kópé. Akadt vele gondja elég a jámbor tanítónak, aki akkor éppen Várad püspöke, Vitéz János volt. A püspöki palotából titokban gyakran kiszökdöső jólelkű, vidám kis csibészt a váradiak úgy ismerték: Hollós Mátyás.
Írta és rendezte: Dió Zoltán
Zeneszerző: Fehérvári Lilla
Zenei szerkesztő: Ágoston Béla
Tervező/kivitelező: Majoros Gyula
Játsszák: Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Németi Emese, Stéfán Mária, Szabó J. Viktor
Zenészek: Csepei Róbert, Varga Imre
Ügyelő: Varga Friderika
Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
