2019. február 13., szerda

Hollós Mátyás: nyitott a világra, jószívű és megdöbbenti az igazságtalanság

Társulatunk új premierrel készül február 17-én, vasárnap 17 órától az Árkádia Bábszínház nagytermében. Olvassátok szeretettel a Hollós Mátyás című előadásunkról készült interjút Dió Zoltán rendezővel.


Visszatérő alkotó vagy a Lilliput Társulatnál – úgy rendezőként, mint tervezőként egyaránt. Ezúttal mi szél hozott?

Dió Zoltán: Ahogyan máskor is, felkérésre jöttem. A Lilliput Társulattal ez az ötödik meghívásom rendezőként, és még soha nem bántam meg, ha elvállaltam itt egy munkát.


Ezt az előadást a Mátyás-év kapcsán kértük. Miért a saját, helyi várostörténetünkhöz igazított Mátyás-történet és nem egy közismert mese?

D.Z.: 2018-ban volt a Mátyás év, a meghívást is akkor kaptam. Mielőtt hozzákezdek egy darab írásához, rendezéséhez, minden alkalommal rengeteg forrásból dolgozom. Keresgélés közben nagyon hamar rátaláltam a Hunyadiak és Nagyvárad kapcsolatára. Ezután már célzottan kerestem azokat a pontokat, ahol Mátyás és a város története összekapcsolódik. A közismert mesék egyikében sincs említve Nagyvárad, ezért nekem kellet egy saját történetet kitalálnom. A történet saját, de valós események adják a hátteret.

A Hollós Mátyás históriás, bábos játék az 5. életévüket betöltött emberkék számára. Miért lehet érdekes, izgalmas Mátyás király karaktere a 21. században, főleg gyermekek részére?

D.Z.: A hagyományos Mátyás történetek közül kevés szól a főhős gyerekkoráról, de ha mégis, akkor az is leginkább a királyválasztáshoz kapcsolódó csodáról. A mondabeli Mátyás király álruhában járkál a szegények között, titokban oszt igazságot. Hollós Mátyás történetében megmutatjuk, hogy honnan indul, mi az alapja ennek az igazságkeresésnek. Mesénk kezdetén Mátyás éppolyan gyermek, mint a mai kisiskolások – jobban szeret játszani, mint tanulni, néha szófogadatlan, és nagyon hiányzik neki a távol dolgozó édesapa. De nyitott a világra, jószívű és megdöbbenti az igazságtalanság. Ebben is magukra ismerhetnek a mai gyerekek.

Az előadás látványvilága Majoros Gyula munkáját dicséri, a zenét Fehérvári Lilla szerezte – Ágoston Béla segítségével, aki zenei szerkesztőként vett részt az alkotói folyamatban. Milyen világot kapunk tőlük?

D.Z.: Ez a képi világ egyszerre történeti és mai. A zene ugyanúgy népi és középkori, mint kortárs. Ez azonban nem keveredést és káoszt eredményez a színpadon, hanem fúziót – a különböző vizuális és zenei síkok egymásra vetülve egy új, erős egységben mutatkoznak meg.

Milyen (volt) a munka a társulattal?

D.Z.: Ezzel a társulattal, nemcsak a színészekkel és zenészekkel, de a színház minden dolgozójával nagyon szeretek együtt dolgozni. A próbák,a felkészülés végig jó hangulatban teltek.

Ha egy napra lehetnél Mátyás király, mire tanítanád a népet?

D.Z.: Nem hiszem, hogy bármi olyat tudnék mondani, amit a nép már ne tudna magától.
***

Hollós Mátyás

-históriás játék (5+)

I. Mátyást, azaz Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, Ausztria hercegét; európai krónikákban Corvin Mátyást mi egyszerűen Mátyás királyként ismerjük. De a bölcs uralkodó, az erős hadvezér, az igazságos bíró és a szoknyavadász férj volt gyermek és kamasz is: kíváncsi, csintalan, igazi kópé. Akadt vele gondja elég a jámbor tanítónak, aki akkor éppen Várad püspöke, Vitéz János volt. A püspöki palotából titokban gyakran kiszökdöső jólelkű, vidám kis csibészt a váradiak úgy ismerték: Hollós Mátyás.

Írta és rendezte: Dió Zoltán
Zeneszerző: Fehérvári Lilla
Zenei szerkesztő: Ágoston Béla
Tervező/kivitelező: Majoros Gyula
Játsszák: Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Németi Emese, Stéfán Mária, Szabó J. Viktor
Zenészek: Csepei Róbert, Varga Imre
Ügyelő: Varga Friderika

Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.